A 0-ra leírt tárgyi eszközök esetében a selejtezés lebonyolítása során keletkező hulladék anyag bevételezése hogyan, milyen értéken történik? A Szt. -ben hol található előírás a hulladék anyag, a haszonanyag bevételezésére?
A hulladék anyag, haszonanyag készletre vételi értéke nem lehet több, mint annak a bekerülési értéke. Felértékelésre az adott esetben nincs lehetőség.
A hulladék anyag, a haszonanyag készletre vétele tehát a bruttó értéket csökkentő tételként történik, értéke nem lehet több, mint az adott tárgyi eszköz selejtezéskori nettó értéke. Ebből már következik az, hogy a 0-ra leírt tárgyi eszközökből visszanyert hulladék anyagok, alkatrészek készletre vételi értéke nulla.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy azoknak nincs értéke, és hogy azokat nem kell készletre venni.
A tárgyi eszközök selejtezését, az állományból történő kivezetését indokolt megfelelően dokumentálni. Ilyen dokumentum lehet a selejtezési jegyzőkönyv, amelynek tartalmaznia kell - többek között - azt, hogy mi történjen a tárgyi eszközök közül kivezetett eszközökkel. Azt el kell adni (ha lehet) de milyen áron, vagy ha nincs piaca, és így nem adható el, akkor alkotórészeire szét kell szedni, vagy hulladékként kell értékesíteni. Ez utóbbi esetben mennyi a haszonanyagok piaci értéke, illetve a hulladékérték? Ezekre az információkra szükség lehet az esetleges későbbi hasznosítás során, függetlenül attól, hogy a már nullára leírt eszközök esetében azok értékében nem vehetők a készletek között állományba.
A fentiek jogszabályi hátterét elsősorban az Szt. 53§-ának (2) bekezdése, 56§-ának (2) bekezdése adja meg.